kategoriák
Szervezet 9665
Hadügy 7097
Tudomány 6321
Informatika 5316
Üzleti világ 4675
Oktatás 3677
Telekom 1687
Sport 1672
Szleng / Chat 1658
Média 1457
Közlekedés 1238
Általános 1230
Szórakozás 1216
Ipar 938
Elektronika 924
Vallás / hit 901
Politika 380
Hobbi 356
Internet 308
Művészet 267
Rendezvény 216
180 5
KeresésHozzáadásExtrák
belépés
regisztráció
BelépésRegiszrtáció


Mit jelent az, hogy JÓKK?

Összesen 1 db

Első Előző 1 / 1 Következő Utolsó

JÓKK
Nyelv: magyar
Jelentés Jókai-kódex
Fordítás
Kategória / alkategória Tudomány / Nyelvészet
Megjegyzés A Jókai-kódex (Ehrenfeld-kódex), a tulajdonképpeni legrégebbi magyar nyelvű könyv, a benne található Szent Ferenc legendája pedig a magyar nyelvű elbeszélő irodalom első emléke.

Kis negyedrét alakú, 162 lapos, csonkán fennmaradt papírkódex, amelyet dr. Ehrenfeld Adolf bécsi jogtanácsos 1851-ben Nyitrán fedezett fel tanuló korában, meglehetősen érdekes módon: osztálytársai az osztályban régi könyvekkel dobálóztak, és megdobták őt az egyik könyvvel. Õ látta a könyvön, hogy igen régi, és tanulótársával három új könyvért elcserélte. Tanulmányait 1851 szeptemberétől Bécsben folytatta, ahol bemutatta a kódexet tanárának, Homoky Ignácnak, aki a könyv értékét azonnal felismerve elküldte azt Pestre Toldy Ferencnek, aki lemásolta azt, s 1862-ben bemutatta a Magyar Tudományos Akadémiának. Ehrenfeld halála után az örökösök felkínálták a könyvet a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ám olyan magas árat kértek érte, amit az nem tudott megfizetni. A kódex így Londonba került árverésre, amikor is a magyar országgyűlés attól félve, hogy elvész a mű, megszavazta az 1000 font kikiáltási árat, illetve további 450 fontot &#8222,egyéb kiadásokra”. A művet 1925-ben, a Jókai-centenárium évében nevezték el Jókai-kódexnek. Ma az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona.

A kézirat elejétől a végéig egyetlen kéz írása. Készülésének évét nem lehez pontosan meghatározni, írásképe alapján a 15. század második negyedéből származhat, de nyelvezete ennél régiesebb. Tartalma Assisi Szent Ferenc élete, s mint a szövegben sűrűn előforduló latinizmusokból látszik, határozottan latinról fordították magyarra. A latin Ferenc-legendának egy 16. századi velencei kiadása, &#8222,Speculum vite Beati Francisci et Sociorum eius” címen (1504) tartalmában megegyezik a Jókai-kódex-szel.

Rendkívül fontos a kódex szókincse, ugyanis számos mára kihalt szó található meg benne, amelyeket részben röbbi nyelvemlékünk sem ismer. Csak itt fordulnak elő: &#8222,hogyhana” (mintha), &#8222,leuzat”, &#8222,lewzat” (botrány), &#8222,csittenet”m &#8222,csittehenet” (hallgatás).

Írásképére jellemző, hogy az &#8222,i” hangot rendszerint &#8222,y”-al írja, az &#8222,ö” és az &#8222,ü” között nem tesz különbséget, s az &#8222,f” hangzót néha minden jelentőség nélkül megkettőzi (&#8222,fferencz”, Ferenc, &#8222,ffarkas”, farkas, stb.)

Kapcsolódó honlap http://mek.oszk.hu/00200/00285/
Kapcsolódó rövidítés
Hozzáadva: 2006-07-20
Módosítás
Első Előző 1 / 1 Következő Utolsó
vissza